9. fejezet

Jaina haragosan nézett a fivéreire, Az ajkába harapva azon tűnődött, hogy mit fog mondani az anyjuk, ha visszatér, miután a lakosztályába kísérte a karnaki nagykövetet. Azt remélte, hogy Leia nem fog nagyon haragudni Zekkre.

Jacen idegesen sétált a nappaliban.

- A fene vigye el! - mondta drámai mozdulattal. - Gondoltad volna, hogy Zekk salátának nézi a virágokat? Még szerencse, hogy Tenel Ka megoldotta a többi problémát. Különben alaposan leégtünk volna a nagykövet előtt.

- Szerintem nem kéne ennyire felfújnotok ezt az ügyet - jegyezte meg Anakin, az ajtó melletti fotelben ülve. - Anya rendezi ezt, majd meglátjátok.

Jaina bánatosan felnyögött.

- Zekk bizonyára szörnyen érzi magát.

- Reggel találkozunk vele, amikor segítünk neki leszerelni a multifunkciós vezérlőegységet - mondta Jacen. - Akkor bocsánatot kérhetünk tőle.

Az ajtó félresiklott, és Leia lépett be. Néhány pillanatnyi feszült csend elteltével mindhárom gyerek egyszerre szólalt meg.

- Őszintén sajnálom, anya. Az egész az én hibám - mondta Jaina.

- Mérges volt a nagykövetasszony? - kérdezte Jacen.

- Hol van apa? - érdeklődött Anakin.

A rázúduló kérdések özöne kizökkentette Leiát gondolataiból.

- Nincs miért bocsánatot kérned, Jaina - felelte Leia, a lány vállára téve a kezét. - A nagykövet azt mondta, hogy csodálatos gyermekeim vannak, és elragadó barátaik. - Mosolyogva végignézett a megkönnyebbült gyerekeken, majd Anakinhoz fordult. - Han kereskedelmi tárgyalásokat folytat a nagykövettel, valamint határozatot hoznak néhány igen fontos kérdésben.

Jaina meglepetten pislogott az események váratlan fordulatától, azután leült az egyik fotelbe. Leia és Jacen szintén helyet foglaltak.

Leia a gyerekekre mosolygott.

- A nagykövetasszony bizonyára meglepődött, hogy milyen sok gyereket vittünk magunkkal a bankettre. Szerinte azzal a felnőttel, aki semmibe veszi a társadalmi szokásokat, hogy a gyerekei jól érezzék magukat, szívesen kezdenek tárgyalásokat a karnakiak. Örülök, hogy éppen most tértetek haza a jedi akadémiáról.

- Ezek nagyszerű eredmények, anya! - mondta lelkesen Jaina.

- Ma este egy fontos dolgot tudtam meg magamról - folytatta Leia. - Miközben Hannái a lakosztályába kísértük a nagykövetet és népes családját, rájöttem, hogy a gyermekeim sokkal fontosabbak a számomra, mint bármelyik nagykövet. Amikor a lakosztályukhoz értünk, a nagykövet kijelentette, hogy hajlandó tárgyalásokat kezdeni a bolygója és az Új Köztársaság közötti szövetségről. Ezen én magam is meglepődtem. Azt válaszoltam, hogy holnap reggel munkához láthatunk, de most a gyerekeimmel kell lennem.

Jaina elismerően füttyentett. Az anyja mindig szívügyének tekintette a miniszterelnöki teendők elvégzését. Ez a hirtelen változás szinte elképzelhetetlennek tűnt.

- Nem hiszem! - mondta Jaina.

- Pedig ezt tettem. És tudjátok, mit válaszolt? Hogy egy percig sem kételkedik a szövetség létrejöttében.

- De akkor apa miért nem jött vissza veled?

- kérdezte Anakin. - Miféle fontos ügyeket kell megvitatniuk?

- Han felajánlotta, hogy elmeséli a nagykövet gyerekeinek az egyik kedvenc történeteteket. Sejtitek, hogy melyiket?

A három gyerek kórusban válaszolta:

- Az elveszett banthakölyköt.

- Akkor ma este neked kell mesét mondanod nekünk, anya! - jelentette ki álmos hangon Anakin.

És Leia mesélni kezdett.